Szoborsétány - Békéscsaba

Szoborsétány bemutatása

A Szoborsétány az Élővíz-csatorna békéscsabai belvárosi partszakasza mentén, az István Malomtól az Árpád fürdőig tartó szakaszon kellemes parkosított környezetben helyezkedik el. A parkban neves képzőművészek olyan munkái láthatóak, melyek Békéscsabához kötődő híres személyiségeknek állítanak emléket.

A Gőzmalom térről indulva, a hídon átkelve az első alkotás a békéscsabai születésű parasztpolitikus és képviselő, Áchim L. Andrásnak szobra. Halálának 100 évfordulójára, 1971-ben állíttatta fel a város.

A következő szobor Lipták Andrásnak, Békéscsaba első olyan polgármesterének állít emléket, aki munkás családból származott. A sétányon látható műalkotást 1971-ben állították fel.

A harmadik szobor a város evangélikus lelkészének, egykori történetírójának, az MTA levelező tagjának, Haán Lajosnak az emlékét őrzi. A tanítóból lett lelkész volt az első, aki használta a város történetének írásakor a helyi evangélikus egyházi levéltári történeti iratanyagot, ezzel hiteles, máig alapvető forrásmunkákat hozva létre.

A negyedik műalkotás az 1975-ben állított Munkácsy Mihály szobra. Munkácsy gyermekkora jelentős részét a városban töltötte, élete ezen szakaszának meghatározó helyszíne volt az Omaszta kúria, mai nevén Munkácsy Emlékház. A festőóriás jelentőségét jól mutatja, hogy a békéscsabai múzeum is az ő nevét viseli, és Dél-Alföld első kulturális negyedét is róla nevezték el.

A következő szobor a tragikus sorsú Gyóni Gézát ábrázolja. Az újságíróként is ismert költő tíz éves korában került Békés megyébe. Középiskolás évei alatt Békéscsaba hírnevét országos lapokban megjelent versekkel öregbítette. Az emlékének tisztelgő műalkotás 1975-ben készült.

A sétány második felében kapott helyett József Attila szobra. A költő az akkor még Békés megyéhez tartozó Öcsödön tanult meg írni-olvasni, megfordult a korábban Csanád nevet viselő, ma Battonyaként ismert településen is. Élete bizonyos szakaszában kosztért és kvártélyért Mezőhegyesen tanított, ráadásul szerelmi szálak is fűzték a környékhez: egyik korai szerelme Békés vármegye akkori székhelyén, Gyulán lakott. Munkássága is hatással volt a megyére, ugyanis 1934 szeptembere és decembere között a Békés megyei Közlöny című csabai újság legtöbb verset publikáló költője lett. A költő előtt tisztelgő műalkotást Borsos Miklós készítette 1975-ben.

A hatodik szobor (1975) Móricz Zsigmond munkásságának emlékét őrzi. Egy 1913-ban alakult zenei, irodalmi és képzőművészeti társaság meghívására érkezett 1927-ben egy irodalmi estre, aztán 1940-ben újra ellátogatott ide, és akkor mondta e méltató szavakat: „Tündérkertben voltam itt Csabán”.

A Szoborsétány Árpád fürdő felőli oldalán lévő két fejszobor Bartók Béla és Kodály Zoltán zeneszerzők előtt tiszteleg. A két műalkotás egy egységként lett elhelyezve, utalva kettejük együttes munkájára a népzenegyűjtés és a komolyzene terén (1975).

A Szoborsétány záró alakja Borsos Miklós „A múzsa” című, 1981-ben felállított szobra. A múzsák a görög mitológia szerint a költészet, a zene, a tánc és a tudományok megtestesítői és patrónusai, akik a Helikon-hegységben laknak. Ezen feladatkörre utal az alak kezében a toll és a könyv, valamint arcán az ihletettségtől átszellemült kifejezés, mintha éppen azelőtt lenne, hogy egy csodás, fejében született gondolatot lejegyezzen.